Már két hónapja, hogy elköteleztem magamat a Flavonmax mellett. Még mindig nem bántam meg, sőt.. Olyan élményekben volt részem, mint azelőtt soha. Megismerkedtem egy csomó új arccal, de ami a legfontosabb, megismerkedtem magammal! Na, nem mintha eddig köszönő viszonyban sem lettünk volna, de néhány könyv elolvasása után rá kellett jönnöm, hogy van még mit "tanulnom" ezen a téren.
Pl. rájöttem, hogy egészen kellemes fickó vagyok, csak néha sokat beszélek. Néha türelmetlen vagyok másokhoz és magamhoz is. Lusta vagyok, nehezen mozdulok ki a komfort zónámból (ezt a fogalmat is mostanában tanultam). Nincsenek jól meghatározott, pontosan leírt céljaim és terveim. Nem ismerem azokat az embereket, akikkel időnként összefutok és váltok néhány szót. Stb., stb...
Nos, mindezeken változtatni kell és a változtatásokat már el is kezdtem. Erről majd később.
Ja, még annyit, hogy 2010. június 10-én az egyik Földközi-tengeri kikötőből indul egy hajó, amin szeretnék rajta lenni, Klárikámmal együtt. Megvan rá a "módszer".
